Damn witch

             A Margaret.
Valamiért nem szeret a spiné.
Tehettem valamit, vagy nem tettem valamit, de egyszerűen ott rak alám ahol tud.
Bár lehet, múltkoriban zokon vette, hogy levénkurváztam. Ösztönös volt a reakcióm, mert kilógó bélrendszerrel már az utolsó szobánál tartottam a tizennégyből, amikor is felzengett a folyosón a LUUUUIIII.
Na  mit akarsz vén banya?-fordultam hozzá vicsorogva.
Kiderült, az egyik szobában pecsétes a dupla paplanhuzat, cseréljem ki. Nos ez a pecsét egy egyforintos érme negyede volt, a terjedelmét illetően. Láttam én, mikor felhúztam, de nem gondoltam, Margaret is észreveszi.
Ekkor szaladt ki a számon az ominózus ..szd meg azt a villámszemű ...va anyádat.
Ebből ő, mint tapasztalt, lengyelekkel együtt piázó, biztos értette a mesterségre utaló kifelyezést.
S azóta szívok egyvégtében.
Nincs a vécének olyan zuga, ahol ő ne találna egy szőrszálat, egy csepp vizet, bármit.
Mondjuk, mikor olyan kedvem van, leszarom, sőt teszek rá még egy lapáttal. Példul kisuvickolom az ajtózsanérokat, mikor ott van, vagy felemelem a szófa ülőpárnáját és tisztára törlöm alatta. :)
Tegnapelőtt legengszterezett a liftben.
Sasszéztam reggel átöltözni, ami egy kisebb kéktúra útvonal. Plasztik kulcsok vannak, amik vagy a lifthez jók, vagy a staffroom bejárathoz.
Jobb a liftes, mert azt egész nap lehet használni, de akkor ha a staffba akarok lejutni, fel kell mennem az elsőre, aztán végig a folyosón a tűzlépcsőig, majd le az alagsorba. Mindezt a földszinti recepciótól.
Na és már a liftben voltam, mikor kiabált, hogy tartsam a liftet. Nem tartottam, de a seprőjével gyorsan odaért. Beugrottak a Donnal együtt és egyből cinkelni kezdtek, hogy little gangster meg maffia. Mindezt azért, mert bőrjakó meg kendő volt a viseletem, meg még egy kendő a nyakamban. Erre odavetettem Margaretnek-Te meg egy vén korhely vagy.
Ebből a korhely nagyon tetszett neki, mert visszakérdezett, mi az a korhely,
Nem hittem, hogy bármi is eljut az agyáig abból amit mondok neki, de most igen.
Korhely? Veri nájsz vomen. Ok?
Kicsit elpirult, de lehet, hogy a dühtől, mert főnöke a Don hatalmas hahotába kezdett.
Happy voltam, hogy csak az elsőre mentem.
      És ettől a rémségtől kellett szabadnapot kérnem.
Kedvesem vasárnap lesz offos, én meg hétfőn, kedden.
Kitaláltam, elcserélem vasárnapra valamelyiket.
A Don offos egész hétvégén, ezért a banya maradt. Csütörtökön, csütörtököt mondtam, mert azt mondta, kérjek a Dontól.
Ravasz.
Pénteken azt mondta, szombaton lesz a Don, kérjem akkor a cserét.
Szombaton nem tudom mit mondott, mert nem értettem a szóözönt, ezért kedvesen rászóltam, -Nem értem, azt amit mondasz, ezért próbáld meg egyszerűen! Holnap day off vagy nem.
Erre megint szóözön, én meg pár keresetlen szóval elküldtem a ..csába. Persze magyarul.
Délutánra lett szabadnapom. Egyből három, mert itt a renitenseket azzal büntetik, hogy nem dolgozhatnak.
Mondjuk le van szarva, mert elmehetek Kedvesemmel lazulni.
De a végére még megátkozott a dög.
Ma, mikor ezt írom, nagyon fárasztó napon vagyok túl.
17 szoba, és mind elmenős. Féltízkor kezdtem a melót és félnégyre végeztem. Hulla voltam, mikor előkapartam az első cigimet reggel óta. És kapartam volna a buszos napijegyemet is, de eltűnt.
Már nem is esett olyan jól az első slukk, de gondoltam, ott van az megbújva valahol. És nem.
Hívtam Mariannt, mivel a kocsit immár ő bitorolja, de nem ért rá. Igen feszített tempóban dolgozik.
Kotorásztam még, és összekapartam egy fontot, ami semmire sem elég, így hát nekivágtam a távnak gyalog.
Hét kibaszott kilométer, hullafáradtan. Hasamban már a reggeli nyomai sem, mindössze öt kávé.
Azt hiszem méltó koronája a mai napnak.
Sebaj! Holnap off, és megyünk kocsikázni, meg sörözni. Itt lehet.
Vár még rám egy utolsó nagy feladat.
El kell mennem sörért a helyi Coopba. Még ma!