Apróbb sikerek

              No nem pokerban, hanem az életben magában.
   Kirúgták a Margaretet. Nem tudom ki kezdeményezte, nem tudom miért. Illetve dehogy nem tudom.
A pia végett. Már minden nap be volt állva az öreglány. Hibát hibára halmozott, de a sors nem malmozott.
Kitette szűrét a banyának. Nem való az ilyen anyának.
Ezt már csak a rím kedvéért biggyesztettem a végére. DDD
Juj hányszor panaszkodott, hogy másnapos, meg fáj a feje, meg minden szar.
Egyszer együtt mentünk lifttel. Aszondja nekem, Lui, nagyon fáj a fejem, lemegyek a büfébe vizet inni.
Aztán csak úgy magának-vagy inkább egy kis vodkát?No Margaret balra el, jobbról meg képen nyomot a sors két új szupervájzorral. Meg a Don is maradt.
   Az egyikkel nagyon vicces volt a találkozónk.
Rontok be reggel a hotelembe, recepciónál új fiú. Kérdi, hova, minek?
Elhadarom a sablont, de közben odaért kedvenc recepciós hölgyem is, aki már csinálta is a kártyámat.
Nem vettem észre, hogy a háttérben rút banya ténykedik, s mikor meghallotta becses foglalkozásom, nekem szegezte összes kérdését, melyet hirtelen megfogalmazhatott.
Udvariasan megvártam a végét, aztán egy egyszerű "Nem értem, beszélj lassabban és egyszerűbben" szófordulattal kiábrándítottam.
Nem lett sem lassúbb, sem érthetőbb a szövege az ismétlésben, de legnagyobb mulatságomra kedvenc portáshölgyem fordítani kezdett. Bristoliról angolra. Érdekes, őt mindig értem.
Ő is érezhette a helyzet komikumát, mert háttal az öreglánynak, velem szemben állva csak én láthattam, alig bírja visszatartani a nevetését Tehát tolmácsolni kezdett, aztán mivel bökte a csőrömet, csak megkérdeztem, ki ez a banya?
Közelebb hajolva súgta-Az új szupi.
Na bassza meg! Kicseszett velem a sors. Még egy seprűs némbert hozott a házhoz.
Hittem én, mert akkor még nem tudtam, kettő lesz.
   Még aznap mondta az egyik lengyel nő, hogy új szupink van. Nekem mondod.
Aztán mondta, hogy dagadt disznó. Ááá, mondom én, annyira nem dagadt, mint inkább rút és öreg.
El is felejtettem a dolgot másnapig.
Épp teszek veszek reggel a folyosón, ahol aznapi szobáim voltak, mikor látom a szemem sarkából, hogy megindul a folyosó fala, és egyenesen felém tart. De nem a fal takarta el előlem a fényt, hanem egy tünemény.
Fiatal, szőke, kifestett...
És akkora állat nagy kövér, hogy én még ilyet élőben nem láttam.
Gondoltam is magamban: Nem takarítanék a wc-ben utánnad. De nem is kellet, mert kiderült, ő a legendás kövér szupi.
Bakker! Nincs tisztában a korlátaival? Rendben van, hogy itt esélyegyenlőség van, meg minden szar. Meg nem kell fénykép a felvételi űrlapra, mert leszarják, hogyan nézel ki.
De könyörgöm, hogy fog ez benézni az ágy alá, hogy kitakarítottam-e alatta?
Vagy hogy néz be a wc mögé, hogy nem hugyozott-e oda valamely szemfüles vendég? Há' még a fürdőbe sem fér be! A folyosón csak úgy tudott elmenni mellettem-menni? hömpölyögni, mint egy iszapfolyam.-
hogy nekilapultam a falnak és vártam a halált, ami fulladásos lett volna vízióimban.
Viszont egy rossz szokására már rájöttem.
Lecsekkolja a maradók szobáját is. A rohadt. A maradósat mindenki szereti, mert haladós. Nem ellenőrzik, a vendég meg nem panaszkodik, hogy ugyanabba a retekbe tért vissza, mint amit ott hagyott.
Ez benézett. Az összesbe. És mehettem vissza. Az összesbe.
Mert nem ágyaztam el. Rohadjanak meg! Van két kezük, fogják meg azt a kurva paplant, és tegyék rendbe az ágyukat!
    Egy nő viszont tanult a nevelő célzatú rendrakásomból.
Az ötödiken lakik már jó ideje. Kövér disznó az is, és kibaszott rendetlen.
Háromszor voltam már nála ágyneműt cserélni, abból kétszer nem is láttam még az ágyat sem, akkora disznóól volt a szobában.
Én meg elegánsan megfogtam a paplan két sarkát, gerlyesztettem egy mindent elsöprő hullámot, ami mindent ledobott a földre, szépen újra huzatoltam, aztán ott hagyva mindent, tipli.. Csajnak is ez lehet a koncepció, mert lépni nem nagyon lehet a sok cucctól, ami a földön hever.
Kétszer megcsináltam, harmadszor meglátott a csaj, és esküszöm rombolt vissza a szobájába lepakolni az ágyról. DDD Nem is volt nagy kupi.
    Mit akartam még?
Ja igen, kulcsok.
Minden szinthez vannak kulcsok, amiket mi használunk, és mindent nyitnak elvben.
Az ötödik emeleté már hetek óta használhatatlan. És megint megkaptam és megint mentem az irodába, hogy nem jó, nem nyit lófaszt sem.
És mit talál ki az én Donom?
Hogy minden szoba előtt keressem meg őt, aztán majd eljön velem, és majd az ő szuperkulcsával kinyitja.
Elég őt napjában egyszer keresni valamiért, nem hogy minden szoba előtt.
Megkerestem egyszer. Fél órámba tellett mire ráakadtam. Végeztem és keresni kezdtem megint.
Nem találván, iszonyatosan felspanoltam magam. Itt vagyok egy redvás szállóban, ahol mások után kaparom a szart, ez meg itt bújócskázik velem?
Pont akkor jött vissza, amikor épp a csúcson voltam, így sikerült minden dühömet az arcába okádnom.
Margarettől jól megtanultam a fuckingolás minden fortélyát és most élesben is kipróbálhattam.
Szerencsétlen csak lesett, mi történt velem. Mondandóm lényege az volt, hogy ez a kibaszott takarító cég csak a szobák után fizet, azért nem, hogy őt keressem egész délelőtt.
Vagy szerez fucking kulcsot, vagy megyek a fucking otthonomba, és telefonálok a fucking cégének, meg a fucking Jobcenternek, hogy itt milyen fuckingok a főnökök.
Ideadta a sajátját, ő addig nem dolgozott, és kövi hétre lettek új kulcsok csináltatva.
   Mégis csak tudott valamit az a fucking Margaret. :)