Poker és egyéb szarságok

          Örömmel látom, hogy követőim száma egyre nő. :) Hajrá hölgyeim, törjük le a férfiak egyyeduralmát!
Tizenkét olvasó az nagy szám. No jó, velem együtt tizenhárom, de én csak tévedésből kezdtem követni magam.
Ez a skizofrénia egyik kellemetlen mellékhatása.
És akkor ott vannak még a titkos imádók, meg azok, akiknek ciki lehet bevallani, hogy engem olvasnak, mert mégis csak egy blog, nem pedig a Háború és béke. Meg ott vannak azok, akik utálják a pofámat, de titkon nyomon követik munkásságom.
Tizenkét ember meg egy követendő példa. DDD
És ha azt mondom foglaljuk el a TV székházát, vagy a britt királynő palotáját? Isten óvja!/
Nagyon nagy felelősség ez.
Heh! Közben löfagyott a gépem, de a randszer mentette a cuccot.
Hol tartottam? Igen.
Szóval nagy ez a felelősség, ha valakinek követői, vagy nevezzük inkább úgy, olvasói vannak, de ha abból indulok ki, hogy Shakespeare is kezdte valahol, és az ő olvasói sem rohantak a méregkeverőhöz a fejadagjukért, meg a fegyverkovácsot sem rohamozták meg tőrökért a Rómeó és Júlia olvastán, hát kicsit megnyugodom. :)
         S ezen rövid bevezető és a frappáns átkötés után máris elérkeztünk első számú témánkhoz, a pokerhez, ugyanis előzetes bejelentés nélkül ismét tiszteletemet tettem a neves tollnokról elnevezett csehóban egy laza pokerestére.
        Egyik magyar kollégám nem ért rá, ezért a másikkal mentem. Nem akarom őket nevesíteni, mert esetleg személyiségjogi pert akasztanak a nyakamba. Nem. Arról van szó, hogy elég nagy ez a bristoli közösség, sok ember ismer még többet, és hátha nem vennék jó néven, hogy egy blogban szerepel a nevük, ahol valaki rájuk ismer.
Mondjuk az élettárs, akinek az lett hazudva, hogy benn kellett maradni túlórázni, azért ért haza hajnal háromra. Ez is csak fikció ám.
     Lényeg. Felfegyverkezve, a szokásos menázsival érkeztünk, ahol ismét kedvesen fogadtak minket, mint rég nem látott barátokat. Szinte.
Rövid leszek, mert addig érleltem a gondolataimat, hogy elfelejtettem, mi minden történt azon az éjszakán.
Ami biztos, hogy csapolt Foster's-el indítottunk és San Miguel-el fejeztük be az estét. :)
Ami még fontos. Kiderült, hogy a faszi akinek már a nevét is tudom, tehát Colin nem azért nem ült le a múltkor, mert részegségében lefordult volna a székről, hanem van valami betegsége, de nem aranyér, ami miatt nem tud leülni. Mondjuk ez nem gátolta meg abban, hogy megint seggrészegre igya magát. Meg arra is volt esze, hogy megbántson, mert mikor kiestem, vállatam az osztó szerepét, hogy haladjunk. Mindenki elégedett volt, de Colin kikötötte, hogy helyette én ne osszak, mert a kezem túl gyors, nem látja amit csinálok. Persze. Colin barátomnak egy csiga versenytempója is gyors lett volna azon a szinten. Komolyan. Majdnem egy egész vakszinten át osztott le egy kört.
Előre szaladtam kissé. No, a szokásos iramban kezdtem, mert ők továbbra sem tágítottak a 2-3 vaknyi emeléstől, meg a minrease-től. Ilyenek, hogy ezres kasszába van képe belehívni kétszázat? Már kíváncsiságból is emeltem nyolcszázig. Jól álltam nagyon, sőt egy flössömet is kifizették, pedig már turnon kész voltam. Aztán a szemben ülő testépítőt nulláztam egy floppolt sorral.
Agressziómra jellemző, hogy egy partiban, ahol valamiért öten voltunk, flop után körcsekk, én meg gombról megtettem a ztokásos bejelentésem.- Áj Ríííz...
Jobbomon a faszi üvöltve:
-RÍÍÍZ, RÍÍÍZ! VÁJ RÍÍÍZ?
Nem idézem magam angolul, mert esetleg überelném mókásságban az eddig leírtakat, de azért elmagyaráztam a videojátékokból kölcsönzött nyelvismeretemmel, hogy az ott középen halott pénz. Senkinek nem kell, mert nem licitáltak rá. Nekem kell, de ha neki is, akkor tartson vagy emeljen. Nőttem a szemükben, mert ilyen hosszú monológot még nem hallottak tőlem.
Leírom még, hogyan mákoltam ki vasgyúrót szemben aztán elég is lesz a pokerből.
Ezek után befeszültem, és vártam a nagy kasszát.
Ismét gombról játszottam, mert az jó. 3 6o-val agróztam keményen és flop után még mindig voltunk hárman.
Egy bátor emelés, egy kissé gyanús megadás után jöttem én, akinek mindössze egy hármas párja volt a 3AK floppból, ahol az A meg a K az kőr volt. Lazán all in toltam, nem sejtvén, hogy vasgyúró barátomnak egy K párja is akad. Ketten maradtunk, és szégyenkezve mutattam lapjaimat.
-Disz iz a bed blaff.-rebegtem halkan. Turn kőr 6, river Kőr3. Jaj. Nem írtam ide, hogy nála is volt egy kőr, így flösse lett.
Boldogan húzta volna be a kasszát, de mikor már sokadszor szóltam neki, hogy ájm szorri, ájem the winner, végre felnézett, és látta meg a fullomat.
Itt elszakadt a cérna, mert semmi gratuláció, amit meg is értek valahol, hanem felpattanván berontott a wc-be és úgy bebaszta az ajtót, hogy mindenki felkapta a fejét, a csapos meg a sörétes puskáját.
Bement, lecsillapította és mikor kijött, csak akkor gratulált, de akkor már csak arra tudtam gondolni, vajon mosott-e kezet?
No közben elszaladtam bevásárolni, meg tankolni, de mindjárt megyek is tovább, mert rohanok Kedvesemért a belvárosba, aztán meg az új lakásunkba, aláírni a bérleti szerződést.
Innen folytatom, csak még egy Murphy féle törvényt idebiggyesztek.
A jó csajok törvénye:
Ha jó csajokkal futsz össze a szálloda folyosóján, biztos, hogy te vagy a legméltánytalanabb helyzetben.
 Folyományai:
-Kinevetnek
-Megbámulnak
-Megbámulnak, aztán kinevetnek
 Axióma
Mindig van valami a kezedben, ami ösztökéli őket.
-wc kefe
-felmosó fa
-a farkad, amit éppen igazítani akartál
Akkor folyt. köv.